Szomorú ez a történet mégis tanulságos Sok ember példát vehetne az állatokról, jelen esetben pedig a fecskékről.
Védett, kedves kis madarak ők, sokan szeretjük őket.
Írtak is róluk számtalan, megható történetet. Például Oscar Wilde Boldogherceg  című műve.
„ Fecském, fecském kicsi fecském” Ugye milyen ismerős mondat ez?
Jó ideje már sajnáltam őket, itt a lakótelepünkön. Külső szigetelést kapott a háziunk,,így szegény kismadaraknak nagy gond lehet,hol is fészkeljenek
Például nálunk az erkély védett belső sarkában.
De ma szomorú történetet láttam. Kinézve az ablakon, az egyik szellőzőnyílásban egy fecskét láttam vergődni. Beszorult, mert szélesebb lett, s belül keskenyebb a nyílás. Csak az egyik szárnya maradt kint Csapkodott hát   szegényke , próbált kiszabadulni. Egy idő után már látszott, fogytán az ereje
Arra gondoltam, vajon van-e Sopronban Állatmentő központ? Ünnep lévén nem biztos, hogy elérném őket telefonon.
Aztán megjelentek a fecske társai. Próbálták kiszabadítani szegényt, de ez nem sikerült.
Egyre ritkábban csapkodott már a szárnyával.
Ekkor egy nagyobb madár repült oda, tarka tollú, nem tudom milyen fajta Nagy erővel kezdte húzni kifelé a szegény madárkát.
Sajnos a mentőakció a halálát okozta.  Valami megszakadhatott a törékeny testében. Többé nem mozdult.
Hiába volt hát a segítség, az összetartás, nem sikerült az akció.
Órák teltek el az óta Kis társa sem hagyták magára Próbálják kihúzni a szellőzőből, mindhiába.
 Holnap, ha jönnek a szigetelő munkások, majd kiveszik onnan Szegény kicsi fecske,,tragikusan végződött  a sorsa.
Nagyon szomorú lettem. De eszembe jutott egy tavalyi történet.
Ültünk a tévé előtt Édesanyámmal az erkélyajtó nyitva volt Hirtelen zajt hallottunk. Egy fecskefióka elvétette az irányt a nagy  röpködésben A  Haway rózsája cserepében találta magát. Megszédülhetett, mert nem mozdult, kicsi szemei csukva voltak. Óvatosan felemeltem,s éreztem,hogyan ver a kis szíve. Rátettük Édesanyám kerekes járókeretére és kitoltuk az erkélyre Kinyitotta egyből a szemeit. Jó néhány sikertelen próbálkozás után aztán sikerült felrepülnie, elrepült a családjához. Ez volt hát a mi fecske-mentő akciónk.
Bár ez a mai történet is így végződött volna.
Emberek, szeressük a madarakat, különösen ezeket a karcsú, kedves fecskéket. Számuk egyre fogy. Ne bántsuk a fészküket sem.  
„ Vigyázz a   madárra ,ha válladra repül”