Hol volt, hol nem volt, valahol egy kisv�rosban volt egy Bev�s�rl� k�zpont.
Egyszer, ebben a Plaz�ban, az egyik Aj�nd�kbolt csendj�t, a reggeli nyit�s el�tt szomor� s�hajt�s t�rte meg.
Ajjaj! H�t �n most cs�kos vagyok, vagy p�tty�s? Tigris vagy leop�rd? Ki tudja ezt megmondani? – l�gatta szomor�an hossz� fark�t a polcon az egyik pl�ss�llat.
Te vagy a F�lelmetes Tigle� – sz�lalt meg egy kutya.
De n�zz�l csak meg engem. Megv�s�rolnak, megnyomj�k a hasamat, �s �n ugr�lok, szalt�zok, ugatok is, ha kell. Na de hogyan? H�t illik ez egy t�rzsk�nyvezett dalmat�hoz? – szomor� ny�sz�t�s�t egy halk hang szak�tja f�lbe:
Te leszel a pedig-r� – nyugtatta az als� polcr�l egy baba.
Na de �n? N�zzetek csak meg alaposan! Sz�p sz�ke f�rtjeim vannak, csod�latos k�k szemeim. Indulhatn�k a Miss Word Sz�ps�gkir�lyn� v�laszt�son is. De ki l�tott m�r pelenk�s versenyz�t? Mert nekem bizony cumis�vegem van, meg pelenk�m! Megitat majd egy kisl�ny, azt�n nagy boldogan tiszt�ba tesz. Mert ami befolyik, az r�gt�n kifolyik – mes�lte el b�nat�t Barbara is, a pisil�s baba.
     Folytatt�k volna m�g a keserg�st, de el�rkezett a nyit�s ideje. A nagy ketyeg�s �ra �ppen kilencet �t�tt, s a bolt ajtaja sz�lesre t�rult a vev�k el�tt.
F�lelmetes Tigle� szinte �rezte, hogy mai napon �t eg�sz biztosan megv�s�rolja valaki. Nem tudta honn�t ez az �rz�s, de nem t�vedett.
Az egyik vev� nem sokat t�tov�zott, Tigle�t lekapta a polcr�l, betette a bev�s�rl� kos�rba, �s miut�n kifizette az �r�t, beletette a szatyr�ba, annak is a legm�ly�re.
      Tigle� kicsit megszeppent, mikor az idegen szagot, k�rnyezetet meg�rezte. De tudta j�l, nem ez lesz az � �j otthona.
N�h�ny m�ter d�c�g�s, z�tyk�l�d�s ut�n a szatyrot letett�k egy kem�ny helyre. Tigle�t, az, aki beletette a szatyorba, most ki is vette bel�le. M�g csak ideje sem volt szem�gyre venni a helyet, ahov� ker�lt, mert egy kutya szimatolni, nyalogatni kezdte F�lelmetes Tigle�t. Fark cs�v�lva ugr�ndozott k�r�l�tte. J�tszani akart az �j j�vev�nnyel.
        - H�t nem l�tod, hogy �n egy f�lelmetes vad�llat vagyok? – k�rdezte az izg�ga ebt�l. - N�zd csak meg milyen hatalmas mancsaim vannak!
        A kutya tal�n meg�rtette, jobb lesz, ha F�lelmetes Tigle�t bar�tj�nak fogadja, �s nem ideges�ti az ugr�l�s�val. Mivel m�r este volt lefek�dtek aludni. A kutyus eg�szen k�zel h�z�dott �j bar�tj�hoz, s b�kess�gben aludtak eg�szen reggelig.
         Reggel j�tt a k�z, aki m�r sokadszor vette fel �t. Most egy dobozba tette kis h�s�nket.
Seg�ts�������g! – kiab�lta Tigle�, aki most egy�ltal�n nem �rezte f�lelmetesnek mag�t. – K�rem sz�pen! Mi�rt tett engem ebbe a pap�rszag� dobozba? Itt s�t�t van, nem kapok leveg�t, �s semmit sem l�tok! - de hi�ba volt minden s�r�s-r�v�s. A dolgok csak t�rt�ntek vele, mintha � ott sem lett volna.
     A dobozt egy p�f�g�, mozg� valamibe tett�k. Majd berreg�st hallott, puffg�st, csikorg�st, �s borzaszt� b�d�s benzin szagot �rzett, amit�l t�ssz�gnie kellet:
–       Ha-ha-happci! Hap-hap-hapci! – facsarta az orr�t ez a kellemetlen b�z.
        De minden rossznak v�ge lesz egyszer, mint ahogy ennek a pap�rszag� r�m�lomnak is. Hirtelen a d�c�g�snek v�ge szakadt, a doboz emelkedett, �s �tnak indult. Ki tudja merre! Majd letett�k ism�t, �s �vatosan kinyitott�k a fedel�t.
          Tigle�t valami csuda finom illat csapta meg, olyan kellemesen �rezte mag�t t�le. Majd egy kedves, t�r�keny h�lgy hajolt a doboz f�l�:
-    Jaj de �des tigriske! – csapta �ssze kezeit. Kivette a dobozb�l, �s m�ris valami kedves nevet keresett:
-    Mi legyen a neved? Mi is? L�ssuk csak? Hmm! Neked olyan Zeusz kin�zeted van. Mit sz�lsz hozz�? Ugye j� lesz neked ez a n�v?  – k�rdezte a F�lelmetes Tigle�t a h�lgy.
-    Zeusz? – csod�lkozott Tigle�. – Mi�rt is ne! Olyan el�kel� hangz�sa van.
          Mikor elj�tt az este, Zeuszt a kedves hang�, t�r�keny h�lgy, elhelyezte a francia�gy k�zep�re. Majd gondolt egyet �s az egyik polcr�l leemelte a f�nyk�pez�g�p�t, �s lef�nyk�pezte �j bar�tj�t.
Zeusz boldog volt. Szt�r lett bel�le, aki t�bb� m�r nem az a F�lelmetes Tigle�. De az�rt a tekint�lyt m�gis csak meg kellene tartani �m!
Tigle� Zeusz alaposan k�rben�zett. Sok pl�ss�llatot l�tott. Volt itt oroszl�n �s kutya. Voltak mack�k �s nyulak. ���s, volt egy r�pk�d� j�sz�g is. �gy t�nt Zeusznak, nagy becsben tartj�k a r�pk�d�t. Csipog is, besz�l is olyan nyelven, mint a H�lgy �s az � Anyuk�ja. Mert bizony a n�ni is ott lakott a h�lggyel.
-         Ha nem cs�pne – gondolkodott Zeusz-, tal�n meg is ismerkedhetn�nk.
Na de egy F�lelmetes Tigle�, alias, Zeusz, egy tollas j�sz�ggal bar�tkozzon, ahelyett, hogy egy fal�sra bekapn�? – t�prengett tov�bb Zeusz. – Na, j�, nem b�ntom a madarat, hisz � is szereti a pl�ss�llatokat. Van egy kuty�ja a ketrec�ben. Van egy macija a ketrec mellett, akihez rendszeresen odamegy �s puszilgatja. Na! Holnap bemutatkozom neki is – gondolta m�g, miel�tt elaludt volna. El�gedett volt �s b�k�s. Szerencs�snek �rezte mag�t, �s m�r az sem �rdekelte, cs�kos e vagy p�tty�s? Haza�rt. V�gre van neki is otthona!
          �gy lett F�lelmetes Tigleob�l, Zeusz a Csal�d m�sodik kedvence, mert az�rt a madarat m�g � sem tudta lek�r�zni.
           Aki nem hiszi, j�rjon ut�na.