2006 szeptember 1. péntek.
 
 Ez aztán a " Nagy utazás"! Buszra fel,irány Komárom.
 Sikeres landolás után,állapotjelző sms,s már be is pöfög Odó
 Peti a Velorex-el,piros farmerban,száll ki ,a 192 centijével.
 Alaposan le kell hajolnia,hogy megejthessük a pusszancs-cserét.
  Aztán Mocsáig csak a "Bőregér" benzingőzős pöfögése s néma
 csend van műsoron.
  Odaérve,rengeteg motor,bőrszerkós ,szakállas Emberkék sokasága
 vár minket.Karszalag a csuklónkra,jegyvásárlás. Indul  a vízparti
 sátorállítás.
 Sörike,melegszendvics,s dübögő rock sötétedésig,az esti program.
 Ha Peti nem fogná a kezemet,orra buknék a sötétben a sátorig érve.
 Nomád-túra ősbemutató indul részemről.Sátorba segítés,bent sötét,két gumimatrac,hálózsák,s Peti.Rajtam pedig a frász.Hogyan tovább?
 De minden olyan természetes Vele.Jól esik a  gondoskodás,takar-
 gatás.
 Hát akkor mégsem lesznek rémálmaid tőlem? Köszönöm.
 
 2006 szeptember 2.
 
Nem is fáztam.Úrhölgyhöz méltó ellátásban van részem.Ágyba
 hozzák nekem a kávét.Reggeli után pedig szieszta,üdítőivás,s
 beszélgetés a program .
  Mivel nem veszünk részt a felvonuláson,végignézzük a kb 150
 motoros indulását.A nagy zaj,s benzingőz ellenére ,a látvány
 megragad.Egyre jobban tetszik nekem ez a motoros élet.
 Aztán megismerem Odó legjobb Barátját.
 Hamarosan egy Honda motoron ülhetek,amit Peti fia meg is örökít
 az utókor számára Zsebibaba  a nagy motoron.
 Természetesen a nagy vagány macija sem maradhat le a képekről,
 ahogy a Velorex sem.
 Estefelé kicsit kedvetlen lettem.Közel az elváláskorán kelünk
 mert reggel már negyed hétkor uindul a busz Komáromból.
 Peti elbúcsúzik a fiától és a kisbarátnőjétől.Én pedig a sátor
 előtt szúnyogok vacsorája leszek egy rövid időre.Remélem bent
 nem lesz belőlük túl sok.
 Jól éreztem magamat ,s legfőbbképpen hálás vagyok
 Petinek.Hogy vigyázott rám!
  Olyan jó most itt sátor sötétjében fogni a kezét,beszélgetni .
  Jól döntöttem,hogy eljöttem,tényleg nem bántam meg.Remélem,
 Ő sem.
  Ki tudja miért érezte fontosnak,hogy eljöjjek Vele? Annyit tudok, 
 hogy lett egy nagyon jó Barátom. S azt,hogy nagyon fog hiányoz
 ni.
 
 2006 szeptember 3.
 
  Kint még sötét van és hűvös. Hamar elkészülünk,és már el is indult
 a barna Velorex Komáromba.Kávé a pályaudvaron,s mi nagyokat
 hallgatunk.Aztán már csak a busz ablakából integetünk egymásnak.
  Szia ,jó volt Veled,mindent köszönök.
  -Majd hívlak,-mondom,-este találkozunk a Barátságos szobában.
  Így legyen!!