zsebibabi
zsebibabi
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számlázó
Indulás: 2006-07-16
 
Menü
 
Aktuálisok

 

 

 

 

 

 
Prózáim
Prózáim : Varga Katalin: Pasi-lista

Varga Katalin: Pasi-lista

Varga Kata  2011.09.10. 16:06

Kicsit szomorkás, kicsit elgondolkodtató számadás az életemről.


Varga Katalin: Pasi-lista

 

Ötven év felett sokan készítenek számadást az életükről.

Egy ötvenes hölgy most Pasi-listát készít.

 

A pedofil

 

Lent játszottam az udvaron a gyerekekkel. Élveztem a nyári vakáció minden örömét.

Mivel nagyon szerettem a kisbabákat, megörültem, amikor láttam hazajönni az egyiket.

Édesapja tolta az egy éves kisfiút. Elfogadtam a szíves invitálást, felmentem velük a lakásba.

Segítetem a pelenkázásban, etetésben. Aztán a kisfiú elaludt. Mentem volna haza már. De a papa marasztalt.

Bár csak hét éves voltam, ám valahogyan megrémültem, rosszat éreztem. A papa már nem volt olyan kedves. Simogatni kezdett, furcsán nézett.  Haza akartam menni rögtön.

Hiába volt minden, egyszerűen bevittek a hálószobába. Durva kezek tépték le rólam a ruhát.

Amikor a férfi is vetkőzni kezdett, már csak sírni tudtam. Hozzáért a nemi szervemhez is, dörzsölgetni kezdte .Ekkor már sikítoztam A támadóm durván pofon vágott. Hörgött, ömlött róla a víz.

Sosem láttam még meztelen embert, a látványtól hányingerem lett. De ekkor vége lett az egésznek. A férfi odament az ablakhoz, meglátta, hogy jön haza a nagy fia. Ez volt a szerencsém. Nagyon gyorsan felöltöztettek, kilökdöstek a lakásból. Azért még mondott valamit, búcsúzóul. Megfenyegetett, ha elmondom valakinek, mi történt, megöl. Láttam az erkélyen álló, hadonászó férfit, nagyon megrémültem.

Órákig bolyongtam a ház körül, nem mertem hazamenni. Fájt mindenem, patakzottak a könnyeim. Tudtam, nem mondhatok semmit sem. Csak nagyon lassan nyugodtam meg.

Otthon már aggódtak értem a szüleim.  Édesanyám megkérdezte, csak nem bántott valaki?

Az esti fürdetésnél sziszegtem, amikor Anyu lent mosdatott. Mi a baj kicsim? Olyan furcsa vagy. Csak nehezen tudtam megnyugtatni, elmeséltem, megijedtem egy kutyától, azért vagyok ilyen feszült.

Hónapokig hordoztam magamban ezt a borzalmas titkot. Álmomban sokszor felsírtam, újra éreztem annak az embernek a szagát, a durva kezeit. Szüleim már pszichológushoz akartak vinni, annyira zavart voltam,azokban az időkben.

Aztán egyszerre nem bírtam tovább. Úgy éreztem, el kell mondanom valakinek ezt a titkot. A szomszéd lány öt évvel volt idősebb nálam, neki kezdtem el mesélni akadozva, szégyenkezve. .A lány egyből tudta, mi a teendő..

Mindent elmesélt a szüleimnek. A reagálás rémület volt, Miért nem mondtad el te gyerek? Aztán felgyorsultak az események.

Bírósági ügy lett belőle Édesanyám ment el a tárgyalásra. Kiderült, idősebb lányokat is molesztált, sőt, volt, akit meg is erőszakolt.

Elítélték a férfit, ki is utasították a városból. A bíró azt mondta, ezek után, nagy férfifaló lesz a lányból, vagy pedig gátlásos.

Lassan, hónapok múlva nyugodtam csak meg, a rémítő kalandot elraktároztam elmém legmélyebb zugába.

Többé nem voltak rémálmaim. Teljesen normális kamaszlány lett belőlem.

 

A csalódott menyasszony

 

Vasárnap délután van, a program, buli a Zárgyár Kultúrtermében. A zenét a Prakker zenekar szolgáltatta. Az unkanővéremmel mentem el, örültem ennek, hiszen olyan ritkán találkoztunk.

Jó volt neki dőlni a meleg cserépkályha oldalának Hideg volt a január. Csatlakozott hozzánk még egy lány is,

Az unokanővéremet hamar felkérték táncolni. Csinos, mutatós leány volt. Ketten maradtunk, társnőm nem volt túl beszédes. Elmélkedik, mondta.

Szünet. Ment a tömeg kifelé. De volt, aki éppen most akart bejönni a terembe. Szélsebesen egy srác.

Mint a billiárd golyók, amikor összekoccannak. A fiú összefejelt velem, ebből búb lesz a homlokomon, gondoltam, De csak nevettünk az egészen Kicsit szabadkozott még, aztán, rám kacsintott. Micsoda egy kópé.

 Üdítőt ittunk, beszélgettünk, hamar vége lett a szünetnek. Megjelent a búbcsináló emberke. Engem akart felkérni, erre bevonult a méla, elmélkedős hölgyike. A táncterem közepére. .

Dühös voltam, de aztán beindultak a dolgok. A srác sutyorgott a barátjával.  A haver felkért engem Aztán jött a helycserés támadás.

Jó megjelenésű volt a srác. Szőke, göndör hajú, kék szemű. Ha mosolygott, arca két oldalán gödröcskék jelentek meg.. Ápolt volt, jó illatú. Viseletes, de nagyon tiszta zakóban, ingben jött a bulira.

Nem a városban lakott, iskolába járt csak ide. Haza is kísért, egyből randevút beszéltünk meg.

Komoly kapcsolat lett ebből a találkozásból. Megismertem a fiú családját is. Négyen voltak testvérek. A kishúgát nagyon megszerettem. El is jött hozzánk nyaralni. Az öccse is rendes volt, dolgos. A nővérének volt már egy öt hónapos kislánya. Mennyit babusgattam őt 

 Sajnos a vőlegényem nagyon féltékeny természetet örökölt az Édesapjától. Ebből sok vitánk volt. Ha mentünk az utcán és találkoztam egy volt osztálytársammal, vagy munkatársammal, már kérdezgette, honnan ismerem? Vele is van kapcsolatom? Mondtam is neki, miért nem zár be egy üvegkalitkába, hogy senkiivel ne léphessek kapcsolatba.

Nem tetszett neki, hogy szerinte nem vagyok elég önálló. Miért lakom a szüleimmel? Mennyi könyvünk van, én sokkal okosabb vagyok nála. Nem győztem biztosítani az ellenkezőjéről. Ne becsülje le magát. A szüleim meg őt is szeretik. Akkor fel is hagyott ezekkel a problémákkal.

Egy év után, aztán megtartottuk az eljegyzést. Ezek után úgy gondolta a boldog vőlegény, gyakorolni akarja a férfiúi kötelességét is. Én tiltakoztam. Hiába meséltem el a gyerekkori rémségeket a pedofillal, ő csak követelőzött. Néha már szinte durva volt velem. .Anyut kérlelte, beszéljen már rá, feküdjek le vele. De én nem tettem meg ezt.

Összevesztünk, haza is ment. Én pedig elmentem a barátnőmmel táncolni. De csak ennyi történt. Nem akartam bonyodalmat. Mégis az lett belőle. Pont akkor hozta el a barátja motorral. Honnan sejtettem volna? Anyuék azt sem tudták, mit mondjanak neki, hol vagyok? Biztosan megcsal, kiabálta és mentek vissza, motorral, a barátjával. De megint csak kibékültünk.

Önként jelentkezett katonának a fiú.

A lakodalom időpontját is kitűztük.

Ekkor jött a nagy trauma. Sokat vitáztunk akkoriban is. Úgy éreztem, nem voltam felkészülve az asszonyéletre. Valami mégsem volt rendben, ezt a rossz gondolatot mindig elhessegettem magamtól. De a sors engem igazolt.

Tíz nappal az esküvő előtt a vőlegényem elküldte az Édesanyját azzal az üzenettel, nem nősül, nem lesz esküvő. Faggatták a Katonaságnál, miért csinálta? Túl okos volt, más társadalmi réteghez tartozott, mondta indoklásként. Mikor megkérdezték tőle, nem terhes-e a menyasszonya, tiltakozott. Közölte, nem is volt közöttük testi kapcsolat.

Nagyon megviseltek ezek az események.   Feszültségoldót szedtem De talpra álltam, tanultam az esetből.

Évekkel később aztán beszéltünk telefonon. Nem reklamáltam, miért is hagyott ott? Megkérdezte, hogy vagyok? Ő megnősült. Csodálkozott, hogy én még mindig a szüleimmel lakom. Azt mondta, még most sem nőttem fel. Szó nélkül megszakítottam a vonalat

. Semmi sem történik véletlenül. Mindennek oka van.

Ennek így kellett történnie, annak idején. Levontam hát a tanulságot

 

Az első kapcsolat férfival

 

Össze kellett szednem magamat, az élet megy tovább, gondoltam Elmentem a szüleimmel nyaralni. Felejteni akartam, újra élni, a sors furcsa fintora volt, hogy ugyanabba az üdülőbe, ahol a nászutunk lett volna. Végül, mégis jól éreztem magam.

Barátnőm rábeszélésére aztán, egy buliba is elmentem.

Táncoltam egy fekete hajú fiatalemberrel. Találkozgattunk, de csak nehezen oldódtam fel. A fiú nem akarta elhinni, hogy én még szűz vagyok. Csak nevetett rajtam.

Ekkor jött az elhatározás. Kinek őrizgetem én az ártatlanságomat? Húsz éves múltam, elvégre.

Volt bennem egy nagy adag kíváncsiság, de félelem is.

Döntöttem. Mondtam a fiúnak, unom már a szüzességemet. Ekkor már két hónapja jártunk együtt. A csókokon, öleléseken kívül semmi nem történt közöttünk Tőle nem féltem, viccesen mondtam is mindig, ha átölel, hangyákat érzek mászkálni a gerincemen.

Kicsit talán még zavarba is jött a fiú, de természetesen nem volt a dolog ellen. Sőt.

Megbeszéltünk mindent, eljött a nagy nap. Nagyon zavarban voltam, féltem, de erősnek mutattam magam.. Csipkerózsika, ma megszúrod az ujjadat, gondoltam. De csak lazítani, engedd el magad, mondogattam magamban  A srác  Édesanyja elment otthonról ,kettesben voltunk..

A fiú látta rajtam, mennyire félek Tudott ő is gyerekkori esetről. Táncoltunk, beszélgettünk. Egy pohárka bort is megittunk.

Tudtam, jó választás volt ez. Gyakorlott a partnerem, gyengéd volt eddig is, biztosan nem lesz durva velem. Nem akartam a régi esetre gondolni. Át akartam élni a nagy élményt.

Örök életemben hálás leszek ennek a fiúnak. Ezt az ajándékot sosem felejtem el. Csak egy kicsit fájt, de utána jó volt, bár új volt nekem minden

El akartam tüntetni a nagy esemény látható nyomait. Sikáltam a lepedőt, közben mondogattam: Ágnes asszony a patakban, lepedőjét mossa-mossa. Ő csak nevetett rajtam. Simogatott, becézgetett, megköszönte nekem, hogy tényleg ő lehetett az első.

Nagyon megéheztünk. Befaltunk egy nagy lábasra való resztelt májat.  Kenyérrel tunkoltuk a szaftot. Bekentük egymás arcát a szafttal. Bolondoztunk, mint a gyerekek.

Hazaérve nagyon gyorsan elbúcsúztam a szüleimtől, ezt ők furcsának is találták. Később kiosontam a fürdőbe, kimostam a bugyimon maradt árulkodó jeleket.

Aztán másnap délelőtt kiderült minden. Szabadnapos voltam, Anyu éppen befűtött a kályhába. Rám nézett, s megjegyezte. Te már nem vagy szűz. Tudom. Nem haragszom érte. De ugye ezt nem tagadod le?

Átöleltem Anyut, s megköszöntem, hogy ilyen kedves velem. Mindig is megértettük egymást, őszintén megbeszéltünk mindent. Szinte barátnők voltunk Persze Apuval is ilyen jó volt a kapcsolatom.

A nagy esemény után napokig nem találkoztunk, elutaztam a szüleimmel, ismerősökhöz.

Hazaérve a fiú várt minket az állomáson. De részeg volt.

Később ez egyre többször fordult el Egyszer, amikor délutános voltam a munkahelyemre, is bejött, részegen.

Nem akartam már vele lenni. Szakítottunk. De azt, hogy ő volt az első életemben, sosem felejtem el. De nővé mégsem ő tett.

 

Ez majdnem szerelem volt

 

Délutános voltam a Távírdán aznap. Munkatársnőm nevetve hozta a táviratot, ami az egyik őrsre érkezett egy kiskatonáknak. Testhezállót hoztam, mondta.

Jó ideje már, hogy ezeket mindig én mondtam be a Határőrségre. A központosok már megszokták, hogy én hívom őket Őszinte, tiszta barátságok alakultak.  Ismertek már engem a fiúk, tiszteltek, becsültek. Volt, hogy ingyen adtam fel a távirataikat. A leszerelő állomány, jelképesen mindig átadott a következő csapatnak. Sokan velem beszélték meg az apró kis titkaikat.

Az egyik központos fiú megjavította a villanybojlerünket is Így  kapott kimaradást, s hasznosan töltötte el az idejét. Fel is hívott később telefonon, jól működik-e a masina? Mondtam, remekül. Nevetve mesélte, éppen egy katonatársával beszélget, aki nem akarja elhinni, hogy ő egy nővel társalog. Elkértem hát azt a hitetlen társat.

Így kezdődött a nagy románc Esténként órákig beszélgettünk telefonon. Szüleim mondták is, azért ennyire ne foglaljam már le a vonalat. Ekkor jöttek aztán, szépen, sorban a telex papírra írt, hosszú levelek Nagyon közel kerültünk egymáshoz.

Izgatottan vártuk a személyes találkozót mindketten.

Erre a vasútállomáson került sor. Egyből megismertük egymást, hiszen fotót mindketten küldünk. Nagyon készültem ám. Új frizura, divatos ruha, diszkrét smink.

. Kicsit szégyenlős puszi egymás szájára, aztán már indultunk is hozzájuk Szüleivel lakott és a két fiú testvérével, egy tágas, barátságos családi házban.

Érkezésünkre egy   kutya szalad elénk. Lovagom figyelmeztetett, legyek óvatos. A Berni pásztor eb nagyon barátságos ugyan, de fel fog ugrani rám. Így is lett, szerencsére a falnak támaszkodtam, így nem történt baj. Kutyázás után bementünk a házba. Csak ketten voltunk.

Ő nagy hévvel tisztította a gáztűzhelyt. Morgott, hogy az öccse megint kifolyatta a kakaót, de nem tüntette el a nyomokat.

Megkínált kávéval, üdítővel. Egy csókon kívül semmi sem történt közöttünk Zenét hallgattunk, jól elbeszélgettünk. Lassan megérkezett a család .

Először a papa, aztán a kisfiú. Kiderült, vele fogok aludni az éjjel. Rajzoltunk, kártyáztunk is.

Aztán megjött az idősebbik öcsi, s később az Édesanyja is.

Nagyon családias hangulatú vacsorában volt részem. Olyan kedves volt mindenki. Jól éreztem magam.

Este nagyon hamar elaludtam a puha ágyban. De előtte mesélni kellett a kisfiúnak. Odabújt hozzám, megsimogattam a szöszke kobakját, megpusziltam. Megígérte, reggel odaadja majd nekem az egyik Túró Rudiját. Drága gyermek.

Reggel bejött az Édesanyja, ébreszteni a kicsit, iskolába kellett mennie. Engem megpuszilt, mondta, jöjjek el máskor is. Milyen kedves asszony.

Újra csak ketten maradtunk. Mindenki elment dolgozni, iskolába. Indultam zuhanyozni. A konyhából friss kávé illatát éreztem.

Be akartam zárni az ajtót, de aztán mégsem tettem. Meg sem lepődtem, amikor ő bejött.

Élveztük a közös fürdés minden percét. Felfedeztük egymás testét. Mintha mindig ő csókolt volna. Teljesen elvarázsolt. Karjában vitt be az ágyra. Hosszú időre kizuhantunk a valóságból.

Ekkor váltam igazi nővé. Soha eddig nem éreztem ilyen észvesztő kábulatot. Vele minden fantasztikus volt.

Aztán kopogtak a konyha ablakon. Gyorsan felöltöztünk, mentünk ki a konyhába. Szerelmem papája jött meg. Mosolyogva fürkészte kipirult arcunkat. Elmesélte, ma szabadnapja van, de hagyott minket, kettesben.

Felajánlotta, készít nekünk egy ütős tojásrántottát, lilahagymával. Pajzán mosollyal az arcán mondta, biztosan megéheztünk.

Ha jól érzi magát az ember, hamar elrepül az idő. Most is így történt. Indulnom kellett haza, a vonat nem vár.

A buszon csak öleltük egymást, olyan rossz érzés volt, hogy el kell válnunk egy időre.

Kint a pályaudvaron, egymás kezét fogva tervezgettünk. Hogyan tovább.

Hirtelen ott termett mellettünk egy régi ismerős srác. Minden teketória nélkül átölelt, megpuszilt. Nagyon meglepődtem. Megkérdezte, hogy vagyok, még egy puszi és már sehol sem volt.

Ahogyan kedvesem rám nézett, abban minden benne volt. Próbáltam megmagyarázni, ő csak egy ismerős volt, nem tudtam, hogy itt lesz.

Így bízzak meg benned?  Kérdezte. Egy ilyen délelőtt után, ezt tetted?

 De mit követtem el? Gondoltam.

 Hiába volt minden. A vonat indulását sem várta meg. Lehorgasztott fejjel ment le a lépcsőn, csak annyit mondott, majd este telefonál.

Ő nem bízik meg bennem gondoltam. Csak ültem a kupéban, folytak a könnyeim. Nem törődtem a kíváncsi tekintetekkel.

Hazaérve faggattak a szüleim. Milyen volt? Jól éreztem magam?

Fáradt vagyok, mondtam, s bevonultam a szobámba. Ők csak egymásra néztek, nem értették mi történhetett velem.

Huszonnyolc fok árnyékban, erre kapcsoltam be a rádiót. A mi kedvenc dalunk. Megcsörrent a telefon, tudtam, hogy ő hív. .Jó kis veszekedés lett a beszélgetésből. Egymást vádoltuk, egy teljesen ártatlan találkozás miatt; ott a pályaudvaron. Hogy miért pont akkor kellett odakeverednie ennek a fiúnak? Hiszen távoli rokonom tulajdonképpen. .

Nem tudtam meggyőzni. Még, hogy bennem nem lehet megbízni? Abba is hagytuk hát a vitát. Majd még hívlak, mondta, aztán elbúcsúzott.

Ezek után csak veszekedni tudtunk már. Fájt a bizalmatlansága, hogy nem hisz nekem. Kértem, jöjjön el, beszéljünk meg mindent. De ő hajthatatlan volt.

Jöttek, mentek a levelek, izzott esténként a telefon is. Mérgemben kaméleonnak neveztem, nagyon megsértődött. Nem akartam bántani. Nagyon nyomorultul éreztem magamat.

De ő is.

Rájöttem, az tudja az ember lányának a legnagyobb fájdalmat okozni, akit szeret.

Mert ez majdnem szerelem volt. Sosem felejtem el őt.   

 

Ezek után évekig mindenkiben őt kerestem. Sajnos nem találtam hasonlót. Teltek az évek, férjhez mentem, de ez volt életem legrosszabb döntése Közben mozgássérült lettem, nem lett jobb semmi sem. De akkor sem adtam fel.

 

 

Négy év a pokolban

 

Édesapám ötlete volt, hirtelen jött a gondolat tőle. Talán, mert érezte, nem él már sokáig. Azt javasolta, adjak fel Társkereső Hirdetést a helyi újságban. Nem vagyok már egészséges, ők sem élnek örökké.

Kaptam is vagy tizenöt levelet. Együtt bontogattuk, nagy izgalommal a borítékokat. Volt foghíjas mosolyú, zsírcsimbókos hajú érdeklődő, rettenetes helyesírással.

 Túl magabiztos, fellengzős stílusú, nagyképű fiatalember is.

Végül , csak egy levelet tartottam, válaszra érdemesnek

Bár ne tettem volna, de akkor jó választásnak tűnt.

Közben Édesapám bekerült a Mellkas sebészetre. A Tüdőszűrő vizsgálaton találtak valamit nála.

Édesanyám felkerült Budapestre, protézis műtét várt rá.

Hét végére hazaengedték Apumat.

. Ekkor történt meg az első találkozás a választottammal.

Ott toporgott az ajtóban egy sovány, hajlott hátú, sápadt ember. Remegett a virágcsokor a kezében, úgy izgult.

Csendes volt, félénknek tűnt.

Aztán elkezdődtek a gondok. Apu Szombathelyre került a Tüdőosztályra.

Először Anyut látogattuk meg Budapesten. Nagyon ellenségesen viselkedett a fiúval. Bár akkor hallgattam volna rá.  De én sértve éreztem magam. Miért nem jó neki a választottam?

Bár azt mondják, nem jó beleszólni egy gyerek életébe, annál rosszabb, ha tiltanak valamit. Végül is felnőtt nő voltam már akkor.

Édesapám egyre rosszabbul lett. Negyed órába telt, mire ki tudott kelni az ágyból. Nem hagyta, hogy segítsünk neki.

Akkor láttam utoljára élve. A látogatás után rettegtem, ha megszólalt a telefon.

Aztán egy pénteki napon, Karácsony előtt jött az a távirat.  Újdonsült párom elment a dolgait intézni. Ketten voltunk a kutyussal otthon, amikor megkaptam a halott értesítést.

Borzalmasan éreztem magam. Csak zokogtam, zokogtam, nem akartam elhinni, hogy Édesapám nincsen többé.

Átmentem a szomszédasszonyhoz. Alig tudtam elmondani neki, mi történt, annyira sírtam. Ő is elkezdett zokogni. Nagyon szerette Édesapámat.

Estig ott maradtam. Telefonáltam, intézkedtem. Gyöngyöt fűzetett velem a szomszédasszony. Pálinkát itatott v elem. Gondolta, így talán kicsit könnyebb lesz nekem.

De nem ittam sokat, csak sírtam, továbbra is

Másnap reggel megérkezett a párom. Akkor fel sem tűnt, hogy nem sírtam, amikor elmeséltem mi történt. Előtte nem mertem.. Ő meg csak toporgott.

Újra elment. Én meg intéztem egyedül a temetés körüli teendőket. Anyumat nem értesítettem, de a kórházban tudtak mindent. Legalább neki legyen Karácsonya.

Fel is mentünk december 26-án Budapestre az Anyuhoz. Ez volt életem legborzalmasabb utazása. A párom vígasztalt, de csak mondta azt is, minek bőgök annyit? Vajon miért? Édesapám a halálos ágyán erre az emberre bízott. Majd kiderül, jó döntés volt-e?

A kórházban a Nővérszobában elmondtam mindent, jól kisírtam magam.

Megálltam a kórterem ajtajában. Édesanyám egyből tudta, mi történt. Ugye meghalt az Apu?  Mi lesz most velem?

Együtt sírtunk, de Anyum csak az én kezemet fogta szorosan. A páromét ellökte egyből magától.

Miért is nem vettem észre ekkoriban az intő jeleket?

 Új év után mentünk a kórházba, Édesapám ruháiért, intézni a temetést. Akkor ő mellettem állt

Édesanyámat a temetésre sem engedték haza. Borzasztóan egyedül éreztem magamat. Pedig ott voltak a rokonok, a házból is sokan, meg Apum munkatársai.

Aztán végre Anyut is hazaengedték a kórházból. A párom meg hozzánk költözött.

Jöttek a vitákkal teli napok. Még ekkor sem vettem észre az intő jeleket. Őrlődtem az Édesanyám és a párom között. Végül el is költöztünk. Kisírtam a két szememet, emiatt is

Egyik albérletből a másikba költöztünk  A férjem egyre többet ivott, megvert, kiabált velem. A legkedvesebb könyveimet fillérekért adta be az Antikváriumba, s az árát elitta. Haza akartam jönni, de ő megfenyegetett, kiírtja a családomat. Neki sincsen senkije, maradjak veszteg. Meg voltam félemlítve, nem mertem lépni akkor.

Lassan mindenemet eladott, videót, színes tévét, ágyneműt. Ki is raboltak minket, de úgy, hogy ő adta oda a kulcsot a szomszédnak. Én megtettem a feljelentést. Ekkor meg is fenyegetett a szomszéd, hogy belém vágja a nagy kést. Kész krimi volt akkor minden.

. Végül falun kötöttünk ki, párom legjobb barátja fogadott be bennünket. Egy alkoholista ember. Őt is el kellett látni, nem kért albérleti díjat. De megelégeltem ezt. Egy részeg ember után takarítani.

 Vásároltunk egy vályogházat. Csak fel kellett volna újítani

 Ekkor kezdődtek igazán a nehéz napok.

Fűtetlen, földes padlójú, vizes falú ház, egyre rosszabbul lettem. Napirendre kerültek a megaláztatások, verések.

Anyumnak, barátnőknek hiába írtam, ő fel sem adta a leveleket. De én erről nem tudtam.

Mozgásképtelen, 32 kilós emberi roncs lettem.

Havonta vitt be a Mentő a városba, ellenőrzésre. A mentősök azt mondták, egyik este meglesik és megverik a férjemet. Látták, mi lett belőlem. Sajnáltak nagyon.

Anémiás lettem, bekerültem a Hematológiára.

De előtte történt, két meghatározó esemény. Ezek után már tudtam, mit kell tennem.

 Sosem felejtem el azt a napot. Reggel a férjem elindult a boltba, mondván, hoz nekem reggelit. A faluban egy épületen belül volt a kocsma és a vegyes bolt.

Tudtam már mi következik. Feküdtem a jéghideg szobában, ruhástól, étlen szomjan. A tévénknek csak hangja volt, képe nem.

Éhes lettem. Kivonszoltam magam a konyháig, araszolva, kapaszkodva mindenbe.

Víz nem volt a házban. A vödör alján csillogott a jéggé fagyott víz. A hűtőben találtam tejet, ami enyhén savanyú volt. Velem volt az egyik kiskutya, a kedvencem. Neki adtam a tejet.

Visszamentem az ágyba, nagy nehezen  A kutyához bújtam, ő legalább adott egy kis meleget, szeretetet. Így aludtunk el.

Már sötétedett, amikor a férjem ébresztett. Félig részegen hőbörgött. Már megint döglök az ágyban. Micsoda asszony vagyok? Miért nem ittam meg a tejet, ami a hűtőbe volt?

Mondtam neki, savanyú volt, így a kutyusnak adtam. Na, erre lett csak igazán mérges.

Addig vágta a földhöz a nyolc hetes kis állatot, amíg az el nem pusztult. Ekkor jöttem én, mert azt találtam mondani neki, hogy kutyagyilkos.

Odajött hozzám, záporoztak rám az ütések. Már vérzett a szám, az orrom. A beszűkült könyökömet ütötte ököllel. Aztán hirtelen mindennek vége lett. Azt motyogta, még megöllek.  Hüppögtem az ágy végében. Ő meg levetkőzött, s úgy izzadtan, szesz szagúan, egy nagy verés után, megerőszakolt.

Akkor úgy éreztem, jobb lenne meghalni.

Ezek után nem bántott többet. A barátnőim elhoztak haza, Édesanyámhoz. Mindketten zokogtunk. Ő a látványtól, mi lett belőlem.

Most már tudtam, lesz hova hazajönnöm. De vissza kellett menni Győrbe, a Hematológiára.

Három hétig kezeltek ott, de menni akkor sem tudtam. Itt döntöttem el, én vissza már nem megyek, abba a pokolba. A kezelőorvosom azt mondta, még egy tél, abban a vályogházban, a szívizomra megy a gyulladás és akkor….. Tudtam,mit akart mondani.

 Bekerültem a Reumakórházba. Ide már évek óta jártam. Emlékeztek is rám. Tavaly is beutaltak. De az akkor nekem egy borzalom volt. Koszosan, ápolatlanul hoztak be a mentők. A nővérek kesztyűt húztak fel, úgy vittek a fürdőbe. Ilyen megaláztatást sosem éreztem, mint akkor. Persze ók is sajnáltak akkor is, most is.

Bejött a férjem, részegen szidott engem, mindenki előtt. Ki is dobták.

Amikor letelt a kezelésem, az otthoni címet mondattam be a mentősöknek. Telefonon megbeszéltük Anyummal, megyek haza.

Ekkor láttam utoljára ott a férjemet. Némi emberséget láttam a szemében, amikor közöltem vele a hírt, nem megyek már vissza hozzá. Azt mondta, jobb lesz nekem így.

Egy nagy kamionnal mentem férjhez. Egy szál ruhában kerültem haza. De mit bántam én.

Lassan helyre jöttem, lábra álltam, kigyógyultam a depresszióból is.

Anyunak volt még egy műtéte, így szüksége volt rám.

Örök túlélő vagyok, ez biztos.  Ezeket a nehéz éveket nem feledtem ugyan, de most már tudom. Az ember legelőször csak önmagára számíthat. Nem árt a biztos háttér sem, ha van hova menni.

Mindig is szerettem volna gyereket. De a sors mindig tudja, mit akar. Semmi sem történik véletlenül. Mindennek oka van. Talán jobb is, hogy tőle nem estem teherbe.

Tizenhét év után sem adom fel. Ha nem is feltétlenül, de bízom benne, találok még társat én is. Annyi szépség vár még rám. Vannak barátaim. Verseket, novellákat írok, énekelek, rajzolok, színészkedek. A sokadik műtét után is újra megyek, teszem a dolgom.

Nem lett túl vidám ez a Pasi-lista, de remélem, tanulságként szolgál, sok elkeseredett nőtársamnak.

Minden gödörből ki lehet mászni, csak akaraterő kell hozzá. Én nem adom fel!ó.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
Naptár
2026. November
HKSCPSV
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Óra
 
Ma 2025. Junius 28. Szombat, Levente napja van.
Sok boldogságot kívánok!

 
Társalgó chat
Név:

Üzenet:
0 / 250
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

 

 

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.